Sagittar gondolatai

Azokat, akik még olvassa a blogom (nyilván már csak véletlen támad ide bárki is, hisz hetekig nem adtam életjelet magamról), üdvözlöm.

Hetekig egyáltalán nem voltam netközelben. Az ok? Etiópiába utaztam el egy kalandor régi évfolyamtársammal. Ő profi fotós és azért utazik gyakran, hogy anyagot és ihletet gyűjtsön. Neki hobbija és egyben munkája a fotózás és az utazás. Hosszas nógatására végre veletartottam és sikerült megszerveznem, hogy a munkámat is itt hagyhassam. Évek óta nem jártam külföldön (csak munkaügyben), rámfért egy teljes revonálás, egy igazi, szokatlan élmény. Több év robotja után pont erre volt szükségem! Ki kellett kapcsolnom a pörgézsből, a civilizáció folytó karmaiból és egy új kultúra, egy igazi kaland felszabadító mivolta visszaadta az erőt a munka, a pörgés folytatásához:)

Olyan volt ez az utazás az életemben, mintha éltünk teljes időtartamát egy színdarabnak tekintenék és ez a kaland volt számomra a szünet két felvonás között.

Rég éreztem ennyire jól magam és sokkal gazdagabb lettem. Aki nem látja a világ "másik, "szegényebb felét", sosem értheti meg, hogy hol élünk...

Majd mesélek:)

Mostanában nem volt nagyon indíttatásom blogot írni. Mindig akkor jutott eszembe, hogy kéne egy-két blogbejegyzést írni, ha ültem az autóban és gondolkodtam bizonyos jelenségeken, apróbb zavaró tényezőkön.

Reggelente a rakparton szoktam autózni és mindig meglep, hogy sportszerkóban, halálos elszántsággal futkároznak a fiatalok, öregek, hobbisták, profi sportolók. Legalább akkor mennének el a Margitszigetig? Nem lenne sokkalta egészségesebb? Csak kérdem. Szerintem életveszély, ennél egészségtelenebb elfoglaltságot el sem tudok képzelni.

A másik, amin gondolkodtam tegnap, hogy milyen jó találmány a nyári zivatar. Pár perc leforgása alatt a körúton úgy érezhettem, mintha egy vizespóló szépségverseny részese lennék:)

Azt is megfogadtam, hogy nem fogom visszaolvasni a blogírásaimat, hogy kijavíthassam a stilisztikai és helyesírási hibákat, mert úgy sok időt venne igénybe és amúgyis, a mondanivalóm hiábsan is eljut a publikumhoz. Amit egyszer leírtam, nem törlöm ki, mégha orbitális butaság is kerül leírásra. Mint most:)

A párommal továbbra is csodás a kapcsolatom. Párkapcsolati szempontból nincs is mit írnom, hisz a gyémántot sincs értelme túlcsiszolni, a tökéletes az tökéletes:)

A tőzsdével egyre kevesebbet foglalkozom, mert meddő harcnak érzem és több vele a munka, mint az elérhető haszon, nyereség. Olyan, napi szintű elfoglaltságot igénylő kereskedési techinikákat kéne alkalmaznom, ami már elvonná az időmet a valós pénzszerző tevékenységtől és amúgy is annyi munkám van, hogy  a nap végére már többnyire azt sem tudom, hogy fiú vagyok -e vagy lány.

Mára ennyit és igérem, hogy a következő időszakban, gyakrabban "jelentkezem"

Szép napot:)

Mostanában elhanyagoltam a blogom. Mint az új bevezetőben írtam, új szellemben indulok újra és kicsit nehéz megtalálni az irányt és újrakezdeni.

Reggel 8, irodában csücsülök, ismét egy hajtós nap áll előttem, de "megbeszéltük" hogy tartózkodni fogok a személyes, "felismerhető" dolgoktól ezért inkább általánosságokról beszélgessünk.

Reggelente gyakran a pesti rakparton megyek. Mondjátok meg nekem, hogy szerintetek miért jó ott sportszerűen futni? Szmog van, büdös, a futók csak extra dózisú füstöt kapnak a tüdejükbe, mégis rendszeresen látom, hogy a dugó ölelő karmaiban mérgezik magukat a városi polgárok a sportos élet szellemében. Értelmetlen...

Tőzsde: Mit mondjak. A világpiaci hangulat átmeneti megnyugvását újabb hiszti követi és ismét kereskedhetetlenné vált a BÉT. Minden kedves olvasómnak nyugalmat és kivárást javasolok, amíg a helyzet nem stabilizálódik. Összefoglalva: most senki ne vegyen semmilyen papírt. Türelem rózsát terem:)

Késöbb írok még! További szép napot!

Kedves Olvasóim!

Az a helyzet, hogy amikor elindítottam ezt a blogot, megfogadtam, hogy óvakodni fogok a személyes dolgoktól és elhatároztam, hogy sose teszek föl személyes fotót vagy nem közlök olyan konkrét tényt, amiből a személyem egy ismeretlen számára azonosítható lenne. Nem mintha bújkálnom kéne, vagy lenne bármi szégyelnivalóm, csak éppen van egy bibi: a párom nem tud a blogról és nem tudom, hogy Ő miképp reagálna erre. Mégha nem is voltak személyes fotók, de az üzleti utak és ő gyakori említéséből 1 perc alatt megtudta volna, hogy ez a blog az enyém.
Ettől óvakodnék a jövőben és csak általános dolgokról fogok írni, pl. befektetések, tőzsde, politika, éttermek, kávézók, vélemények bármiről, de mindezt úgy, hogy nem írok majd az életemről, a napjaimról, utazásaimról és főleg a magánéletemről. Szerintem ilyen formában is élvezhető és érdekes olvasmány lesz a blog és remélem rendszeresen vissza fogtok járni.

Mindenkinek szép napot!